A repulout biznisz-osztalyon kellemes lehet, az arcok csak heveresznek, elottuk kepernyo, filmeket nezhetnek, jatszhatnak, az ules karfajaban pihen a whiskys pohar, szoval elviselheto a 11 oras ejszaka.

A "gazdasagos" osztalyon evszaktol fuggetlenul tomeg, mindig ugyanolyan nyafogo kisbabakkal, hazatero sportolokkal vagy meno santiagoi kozepiskolak osztalykirandulasainak resztvevoivel, akik gitart pengetnek, kialtoznak, es altalaban veve szakadtabban neznek ki, mint a szegenyek.

Szomszedom a folyoso melletti ulesen egy idos svajci ur, akinek katonasan nyirott feher haja, csillogo arany szemuvege es kifogastalan modora eles ellentetben van az otvenes cipojebol arado labszaggal, amely egy tizes skalan tizenotos lenne. Javara irando, hogy gyakran felkel ejszaka, igy Gabi meg en is kimaszhatunk a helyunkrol. Igy a kezdodo klausztrofobia nem tud kifejlodni.

Sao Paoloban is vegig kell allni a sort a biztonsagi ellenorzesen - kozben ohatatlanul felmerul a kerdes: mi a fenenek van erre szukseg? A biztonsagisoknak is ez lehet a velemenye, mert nem kekeckednek, a laptopot sem kell elovenni. Bezzeg Budapesten Gabival levetettek a magasszaru fuzos cipojet. Szegeny, utal cipot fuzni, a gyogybetet miatt hord ilyet.

A ragyogo ekszeruzletek tobbsege meg zarva van a repuloteren. Szorgoskodnak viszont a masszorok, vagyis inkabb masszozok. Furfangos terdeplo szekekre ultetik a klienseket, lyukas fejtamaszra fekteti az ember a fejet, igy veszik kezelesbe.

En is elokotortam a nyarrol maradt nehany eurot es fontot - az utobbi arfolyamarol telefonon erdeklodott a fonoknel a fiatalasszony, akihez bejelentkeztem. Megkerdezte, kozepes, vagy eros masszazst akarok, aztan husz perc alatt szepen megdolgozott. Foleg shiatzuval, meg frissito gyurassal. Ez utan mar csak konnyed levezeto edzes volt a negy oras ut Santiagoba.